Reita, anyagi szempontból teljesen igazad van. Csak a dolgok történése a fontos.
Viszont nézdd meg a társadalom jelenlegi strukturális felépítését, hatalmas nagy űr tátong. Ez az űr az ősi erkölcsi rend negatív tükörképe. Tanulni tanulhatunk a hibáinkból, de míg meg nem találjuk önmagunk, addig csak ide-oda csapongó tini-fiú lélek maradunk. Ez nincs korhoz kötve, ez olyan mint ha a legfényesebb tükörbe néznél, és meglátnád önvalód - tükörképét.
Ez azonban még mindig nem tiszta, rá kell jönnöd, hogy önmagad és célod kell látnod, mint mikor a klinikai halál állapotban felülről látják magukat az emberek.
Persze ez csak képletes.

Arról pedig, hogy nincs jó és rossz: létezik szeretet, és gyűlölet. Mindent ez motivál. Gondolj csak bele: mit mondasz, mikor arra a kérdésre felelsz, hogy hogyan szeretnél élni? Mi motivál? Mit teszel?
Hát azt, amit szeretsz. Azt, amit szeretnél.
Nem azt, mondod, hogy annak az ellenkezőjét teszed, amit nagyon nem akarsz, hanem azt, amit meg akarsz valósítani. Szóval nem negatív célok inverzitásában, hanem célok között sodródunk.
Szóval, azért vannak motiváló erők - jók és rosszak egyaránt, melyek mind köthetők érzelmi és hangulati elemekhez, melyekről jól tudjuk, hogy negatív és pozitív halmazba tagolhatók, érvényesítve a halmaztörvényeket, sajátos tulajdonságokkal. (pl. átfedések, közös tartományok, stb.)

Egyedül a cél lehet olykor hibás.