Amikor egy állat fogságban születik: hiper-szuper kényelmes, látványos játszóteret kap, ahol mindene megvan, ezért nem keres kiutat. Szinte bármit megtehet, kényelemben él, mégis boldogtalan, mert hiányzik a szabadsága. A végtelenség illúzióját keltő jólét-fogságból nem lát tovább, nem akar menekülni, még sem érzi teljesnek magát.

Aki a kényelemért, „boldog tudatlanságért” szellemének szabadságát elhagyja, magát zárja be: csupán látványosság lesz egy emberkertben, a láthatatlan korlátok között.